Bántalmazás-e egy pofon?

Az talán mára már nyílt titok, hogy az UNICEF a gyermekbántalmazásokkal kapcsolatban készített kisfilmjeivel nagyon mellé vert a cimbalomnak. Először is, nem teljesen tisztázott, hogy kinek is szólnak a kisfilmek, aztán persze ott van az a kényelmetlen érzése az embernek, mintha a gyermekek magukra maradtak volna a bántalmazás elleni harcban, és egyedül nekik kellene megoldani a helyzetet. Akinek esetleg nem lenne meg, miről is van szó: az UNICEF az új gyermekbántalmazás elleni kampányához forgatott néhány kisvideót, amelyekben gyermekek mesélnek arról, hogy bántalmazzák őket, és ezért kipárnázzák a ruháikat, és zoknit húznak a kilincsre.

A helyzet az, hogy a kisfilmek a történet mindkét végét csúsztatták, ami rendkívül káros lehet.

 

Az egyik véglet az, hogy a bántalmazott gyermek számára megoldást jelent, ha sapkát celluxozik a bútorok sarkára.  

 

A másik végletet a kampányhoz tartozó plakátjaival maxolta ki a szervezet, amikor egy pofont gyermekbántalmazásnak minősített. Sőt, már az azzal való fenyegetést is. 

unicef_kampány_1

“Kapsz egy pofont!”

 

Úgy gondolom, hogy gyermekbántalmazás bűncselekmény, amit tűzzel-vassal kell irtani. Azonban a “bántalmazás” szó jelentésében bizonyára akadna némi vitám a liberális gyereknevelési elveket követőkkel. Ugyanis szerintem egy megfelelő időben elhelyezett pofon nem meríti ki a bántalmazás fogalmát. Nyilván nem arról van szó, hogy ronggyá kell verni a gyereket, azonban a liberális nevelési elvek nyomán színre lépő új generáció, láthatólag szenved attól, hogy a liberalizmus által kiokádott nevelési sablon gyakorlatilag mindenféle fegyelmezési eszközt kivett a szülők és pedagógusok eszköztárából.

 

Nem szeretem “a régen minden jobb volt frázist”, (ami egyébként nem is igaz) azonban az is érdekes, hogy a fegyelmezési hiányosságok rendkívül sok elferdült személyiségű fiatalt produkáltak. Nem gondolom, hogy a körmös jelentené a megoldást az ifjúság problémáira, viszont az is igaz, hogy egy-egy jól irányzott atyai pofontól még senki nem lett lelki sérült.   

 

A liberális nevelés zsákutcájáról oldalakat lehetne írni, megemlítve, hogy mostanság gyerekek vernek pedagógusokat, a diákok feljelentik tanáraikat, és sorolhatnánk. Említhetnénk, hogy hogyan verte szét az egykor jól működő iskolarendszert a nyugatról importált oktatási metódus, a rendszerváltást követően. Megemlékezhetnénk arról, hogy hogyan fordulhatott elő, hogy a mai gyerekek digitális kompetenciája tekintetében sereghajtók vagyunk Európában, vagy hogy már a gyorséttermekben is diplomások dolgoznak, viszont lassan nincs, aki kicseréljen egy villanykörtét (Ok, a LEDes közvilágításra találtak embert). Vagy mi módon ment el az oktatás mellett úgy az élet gyorsvonata, hogy visszanézve – kis túlzással – úgy tűnik, mintha a középkorban ragadtunk volna. Az is érdekes kérdésnek tűnik, hogy milyen érdekek mentén mennek ki a jogász hallgatók tüntetni a keretszámok csökkentése ellen, miközben a hivatalokban egyetemi végzettségű emberek ragasztják a matricákat a rendszámra. És sorolhatnánk…

 

Anélkül, hogy fenti kérdésekre jelen cikk korlátos terjedelme, és írójának korlátos tudása mellett válaszolnánk, van egy dolog, ami talán mindennek az alapja lehet:

ez pedig a tiszteletre nevelés.

 

Hogy ne menjünk messzire, amit talán mindenki tapasztalt már, az az idősebbeknek kijáró tisztelet teljes hiánya. És itt most nem a buszon becsületben megöregedett cekkeres néniknek kijáró tiszteletről beszélek, hanem a mindennapokban előforduló, általános emberi viselkedésről. Emlékszem, gyermekkoromban a panelek közötti bandában, ha pofátlan voltam, a csak pár évvel idősebb Nagy Laci a bokámnál fogva, fejjel lefelé emelt fel (mellesleg hentesnek készült), és ezt addig folytatta, amíg be nem láttam, hogy neki van “igaza”. Emlékszem anyám kézszorítására, amikor köszönni kellet a szembejövőknek, amelynek elmaradása esetén a késszorítás egyre intenzívebbé vált. 

 

Az UNICEF kampánya szerint a megtermett henteslegény egy vadállat volt, míg a gyermekét egy pofonnal rendreutasító szülő egy pszichopata verőgép. Pedig mindkettő csak egy normális emberi lelkület kialakítását segíti elő, ahogyan tették ezt az elmúlt több száz év során. 

 

A gyermekbántalmazás összetett probléma, aminek nyilván nem egyszerű a megoldása, de

összemosni a bántalmazást az atyai vagy anyai pofonnal, butaság és felelőtlenség is egyben. 

 

A mai gyerekek is ugyanolyanok, mint 20, 30 meg 100 éve voltak. Feszegetik a határokat, lázadnak, próbálgatják szüleik, és környezetük tűrőképességét. 

 

Az ilyen és ehhez hasonló kampányok miatt a most felnövő generáció szülőként azt fogja gondolni, hogy egy pofon kiosztásától már rossz ember lesz, így önként mondanak le a kölkök nevelésének ezen eszközéről.  

 

A címbeli kérdésre visszatérve, egy pofon csak villanypásztora annak a határnak melyet a gyerek nem léphet át, viszont amelyen belül szabad… szerintem.

 

Amennyiben tudomásod van bántalmazott gyermekről vagy elszenvedője vagy a bántalmazásodnak hívd a +3680205520-as rtelefonon az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot. További információ: www.bantalmazas.hu

 





“Szeretjük a vitát” – interjú Tarnai Zoltán főszerkesztővel Két évesek lettünk. Ha lehet hagyományról beszélni, akkor ilyenkor hagyományosan akasztjuk a hóhért.
Szarvaslesen A szarvasbőgés témakörét boncolgattuk, mi az, amit laikusként tudnunk kell, mielőtt az erdőbe rohanunk szarvast lesni.
Bye Bye készpénz – Hello Festipay Ahogy már több fesztivál esetén is találkozhattunk a jelenséggel, most idén először a SZINen sem használhatunk készpénzt
“Mondtam, hogy száz méter háton bármi megtörténhet…” Olvasd el, mit mondott Katinka a győzelmeiről.
Augusztus 8.: az ökológiai “túllövés” napja Újra többet fogyasztottunk mint szabadna, így a tavalyihoz képest még korábban jött el az ökológiai „túllövés napja”.
Három nap, 2 Magyar arany – közben verset írtak Hosszú Katinkáról "Megy e lány, mint a torpedó, A lába előtt hever egész Rio..." - verselték Katinka oldalán a szurkolók. (+VIDEÓ)
Gyurta Dani címvédésre készül Rióban Vásárhelyi edzőtáborán beszélgettünk az olimpiai bajnokkal, felkészülésről, magánéletről, példaképekről. 
Cicák és kutyák együtt kerestek gazdit A két bajai állatmentő csoport kéz a kézben keresett gazdát az árva kutyáinak és cicáinak az Örökbefogadó Napon.
Halfőzőre készül a Város Már csak néhány nap.