Vasárnapi kávézó: Itt az esély a nemzet számára

Nos, a bebukott devizahitel megoldás után, amely tulajdonképpen végül mégiscsak a bankoknak kedvezett, a kormány úgy tűnik csak magára talált, már ami a nemzet sorsának alakítását illeti. Először kerítéssel “szárnyas kapuval” védte meg az országot az illegális bevándorlóktól, majd most jött a CSOK, a Családok Otthonteremtési Kedvezménye, amelynek szabályairól írtunk.

 

Szigorúan a tényeket elismerve, és nem ódákat zengve a kormány tevékenységéről, azt meg kell hagyni, hogy ez az intézkedés vélhetően hathatósan fogja ösztönözni a fiatalok gyermekvállalási kedvét, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar nemzet fennmaradjon. Az alapszitu egyszerű: minden családnál statisztikailag 2 vagy annál több több gyermek kell, hogy szülessen, ahhoz hogy a magyar, mint nép képes legyen önmagát reprodukálni.   

 

 

Bizakodásra adhat okot az, hogy a közelmúlt történelmében már szerepel baby boom, mégpedig nem is egy, hanem mindjárt kettő, és mindkettő (egyébként hibásan) a “Ratkó korszaknak” nevezett időszakhoz köthető.  

 

A Rákosi-korszak egyetlen női minisztere, a 18 gyermekes munkáscsaládból származó Ratkó Anna – 1948-ban népjóléti-, majd 1950 és 1953 között egészségügyi miniszter – regnálása idején, 1953-ban született rendelet teljes abortusztilalmat és gyermektelenségi adót vezetett be. A terhességmegszakítás tekintetében a szabályozás lényegében az 1945 után időlegesen felfüggesztett, majd újra érvénybe léptetett abortusztilalmat tartotta fenn, drákói szigorral. Akkoriban ugyanis az érvényben levő szabályok szerint a magzatelhajtás bűncselekménynek számított. 1945-ben időlegesen felfüggesztették a tiltást, és a szovjet katonák által a felszabadítás során megerőszakolt és teherbe ejtett nők tekintetében megengedték a terhességmegszakítást.

 

A gyermekvállalást fizetett szabadsággal, bővített bölcsődei férőhellyel és pénz juttatással is ösztönözték. Sőt, ettől a korszaktól kezdve létezik a védőnői hálózat is. 

 

A gyermektelenségi adót, annak a 20 és 50 év közötti férfinak, illetve annak a 20 és 45 év közötti nőnek kellett fizetnie, akinek már volt keresete, de gyereke még nem. Az adó összege a fizetés 4%-a volt. 

 

Egyébként, a mindössze egy gyermeket vállaló Ratkónak, az 1953-as rendeletekhez nem sok köze volt, ő egy fogaskerék volt a gépezetben, és a jogszabály végrehajtásakor, már kegyvesztettként a süllyesztőt, vagyis a szakszervezetet erősítette.  

 

A világháború miatt Magyarországról hiányzó 700.000 ember pótlására szolgáló intézkedéscsomag meghozta gyümölcsét, és szakértők véleménye szerint ez a korszak jelenti az alapját annak, hogy Magyarországon – ellentétben sok nyugat-európai állammal – ma még kezelhető népesedési helyzet van.

 

Az abortusztilalmat az 1956-os forradalmat követően törölte el Román József egészségügyi miniszter, amely – mint utóbb kiderült – meglehetősen rossz lépésnek bizonyult. A terhességmegszakítások száma 1959-re elérte a születések számát, és a ’60-as évek közepén 100 élve születésre már közel 140 abortusz jutott.
A források szerint 1957–1966 között 1 642 417 abortuszt végeztek, amely láthatólag hatalmas szám. Ekkor, a mindenféle védekezés nélküli szexuális élet időszakában, alakult ki a “a legfeljebb megszakíttatom” kifejezés, a nemkívánt terhesség esetén.

népesedés

 

Az ábrán látható, hogy a Ratkó korszak két népesedési csúcsot produkált, tehát a Ratkó gyerekek a ’70-es évek közepén még “jól teljesítettek”, ami a Ratkó unokákról viszont már nem mondható el, hiszen a csúcs elmaradt.

 

Így a jelenlegi kormánynak muszáj volt valamit tennie, hiszen az ’50-es éveket követő közel 30 éves periódusokban ismétlődő népesedési csúcsot valahogy meg kell ismételni, különben baj lehet a nemzeti önreprodukcióval. Ha a mostani intézkedés meghozza a kívánt hatást, akkor is néhány éves csúszásban lesz a baby boom, ami viszont a szakértők szerint még kezelhető.

 

És itt jön a liberalizmus oltárján nap mint nap áldozatot bemutató honfitársaink tevékenysége. Más sem ömlik a liberális sajtóból, minthogy hogyan lehet kijátszani a CSOK rendelkezéseit, az hogy miért szól bele a kormány a női egyenjogúság kivívott eredményeibe. De megkapjuk a szingli életmód csodás leírását, illetve mémek százait amelyek arra hivatottak, hogy nevetségessé tegyék már magát a problémát is. 

 

Egyöntetű liberális felhördülés kísérte a zenész Ákos nyilatkozatát a nők családban betöltött szerepéről, és ugyanolyan támadás áldozatává lett a témában nyilatkozó  Bagdy Emőke pszichológus is.  

 

Szóval kedves liberálisok: értem én, hogy ellenkezni márpedig kell, csak most épp olyan kérdésben teszitek, amelynek megoldása nélkül pár éven belül, már nem lesz olyan, akinek magyarul tudnátok osztani az észt. 

 





Vasárnapi kávézó – Kossuth-díjból közgyűlölet Szólásszabadság, vagy gyűlöletbeszéd? Ákos egy egész ország érzelmeire hatott néhány mondattal.
Vasárnapi kávézó: A megvalósíthatatlan egészséges táplálkozás Jó lenne még látni a gyereket érettségizni? Leszoksz a cigiről, leteszed a töményet. Na, onnan jön az igazi szívás...
Vasárnapi kávézó: Tanuljunk oroszul (ismét) Gondolatok az "Olajfegyver és globális uralmi rend" című könyv olvasónaplójához. Ha érdekel a világpolitika, olvasd el!
Válóper: sírnak a liberálisok A kapcsolat kiüresedett, az életközösség helyreállítására már nincs remény. Gondolatok a Vasárnapi kávézóban.
Újra dobog a magyar foci szív Játszunk, jól játszunk, és büszkék vagyunk a válogatottra. A liberálisok persze nem örülnek.
Milyen fát válasszunk? – Fenyővásárlási kisokos Ne essünk pánikba, ha még nem vettünk karácsonyfát! Lehetőség bőven akad. Neked milyen van?
Vasárnapi kávézó: Európa háborúban. Ami eddig történt… Ha csak egy összefoglalót olvasol a héten, ez legyen az. Röviden: hogyan jutott ekkora bajba Európa, és hol állunk most.
Vasárnapi kávézó: Miért nem jó az államnak a magyar? Az állami hivatalnokok, a rendőrség, a polgárőrség, mind Skodával jár. De miért nem magyart vesztek?
Vasárnapi kávézó: Nem szóltak? A háború már tart! Ez is a pénzről szól. Néhány érdekes körülmény, ami talán érthetőbbé teszi a párizsi mészárlást.