Zsigmond Vilmos sajátos technikájával volt képes meghökkentő látványt nyújtani

“Sajátos technikájával a digitális effektusok korát megelőzve volt képes meghökkentő látványt nyújtani”. Az operatőrt a kortárs film- és fotóművészet egyik legismertebb, egyedi látásmóddal rendelkező alkotójának nevezte Áder János köztársasági elnök, amikor barátai és tisztelői a 85. születésnapján köszöntötték 2015. június 16-án a Ludwig Múzeum Fényképezte Zsigmond Vilmos című kiállításán – írja az MTI. 

 

Az Oscar-díjas magyar operatőr január elsején, 85 évesen távozott az élők sorából. Az 1970-es évek amerikai új hullámos realista filmjei mellett többek között olyan produkciókban állt a kamera mögött, mint A sugarlandi hajtóvadászat és a Harmadik típusú találkozások. 

Zsigmond Vilmos

Zsigmond Vilmos – Fotó: MTI (Kovács Tamás)

Zsigmond Vilmos 1930. június 16-án született Szegeden, ahol középiskolai tanulmányait a helyi piarista gimnáziumban végezte.

Már korán megmutatkozott a mozgókép iránti tehetsége, rajongása. Édesapja fényképezőgépét használva fedezte fel a művészet szépségeit. 

1955-ben a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Illés György tanítványaként végzett operatőrként. 1956-ban több főiskolás társával megörökítették a forradalom eseményeit, majd még ugyanebben az évben, Kovács László operatőrrel – csaknem tízezer méternyi filmfelvétellel – elhagyta Magyarországot, és az Egyesült Államokban telepedett le. Nagyrészt ezen felvételeknek volt köszönhető, hogy a nyugati világ is tudomást szerzett a budapesti történésekről.

 

Zsigmond eleinte nehezen tudott beilleszkedni az amerikai filmes közegbe, de a ’60-as évekbeli új rendezőgeneráció megjelenésével -hatalmas tudásának köszönhetően (hiszen már akkor kitűnt operatőrtársai között) – hirtelen berobbant a köztudatba. 1962-ben amerikai állampolgárságot kapott.  

 

Első jelentősebb munkája a Robert Altman rendezte McCabe és Mrs. Miller volt, majd ugyanebben az évben Peter Fonda A bérmunkás című filmjét is ő fényképezte. Később kétszer is dolgozott együtt Steven Spielberggel, először az 1974-es A sugarlandi hajtóvadászat forgatásán, majd az 1977-es Harmadik típusú találkozások filmnél. Utóbbiért megkapta a legrangosabb filmes díjat, a legjobb operatőrnek járó Oscart. 

 

Ő fényképezte a vietnami háború borzalmait és utóhatását bemutató A szarvasvadász című alkotást, amelyért – bár jelölték – Oscar-díjat nem kapott, de átvehette a Brit Filmakadémia (BAFTA) elismerését. Ő maga ezt a filmjét tartotta a legjobbnak. 

 

Számos műfajban kipróbálta magát: 

fényképezett zenés filmet (a The Band búcsúkoncertjét megörökítő Az utolsó valcert), vígjátékot (Az eastwicki boszorkányok, Maverick), az HBO számára egy Sztálinról szóló életrajzi filmet, amelyért 1992-ben Emmy-díjat kapott, erotikus thrillert (Sliver, Vágyak vonzásában), többször dolgozott Woody Allennel (Melinda és Melinda, Kasszandra álma).

 

1979 után még kétszer jelölték Oscarra: 1985 – A folyó, 2007 – A fekete Dália. 1999-ben az Amerikai Operatőrök Egyesülete életműdíjjal tüntette ki, 2006-ban, a Hollywood Filmfesztiválon az év operatőre díjat nyerte el. 2000-ben Göncz Árpád államfő elnöki Aranyéremmel tüntette ki, 2001 óta a Corvin-lánc birtokosa, 2004 óta Szeged díszpolgára, ahol mozitermet is elneveztek róla. 2005-ben megkapta a Magyar Operatőrök Társasága életműdíját, a következő évben a Magyar Művészetért Díjat, 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjai közé választották. A 2014-es cannes-i filmfesztiválon átvehette az operatőri életműdíjat, ősszel a CineFest miskolci nemzetközi filmfesztiválon ismerték el életművét.

 

A kritikusok a fények és árnyékok szerelmesének és festőjének tartják.

Zsigmond Vilmos saját szavai szerint nem szerette, ha a színek túl sokat beszélnek. Tudását többször is mesterkurzus keretében adta tovább Magyarországon és az Egyesült Államokban. Az operatőröknek azt tanácsolta, hogy a digitálisan rögzített felvétellel is úgy bánjanak, mintha filmszalag lenne. Úgy vélte, a digitális technika még nem éri el a hagyományos film szintjét, és felületességre késztet. Számára viszont mindig az volt a cél, hogy a filmjei szebbek legyenek, mint a valóság.

 

Forrás: MTI, Wikipédia, IMDb.com





A Himnusz története – a magyar kultúra napja Kölcsey 1923. január 22-én fejezte be a Himnuszt. Ennek tiszteletére tartjuk a magyar kultúra napját.
Ezeket a filmeket várjuk legjobban az idén Összegyűjtöttünk olyan filmeket, melyekre muszáj lesz beülnünk 2016-ban. Íme a lista:
Karácsonyi dalok, az ünnepi hangulathoz (+jó verziós mennyből az angyal) Mutatunk pár karácsonyi dalt, arra az esetre, ha unod a Last Christmast. Ezek nem hiányozhatnak a repertoárból.
35 éves korunk egyik legtehetségesebb énekesnője Christina Aguilera ma ünnepli születésnapját. Megnéztük, hogyan lett a Disney Channel üdvöskéjéből szexi díva.
Ennio Morricone 5+1 legemlékezetesebb filmzenéje A múlt hónapban 87. életévét betöltő zseniális olasz zeneszerző előtt tisztelgünk.
Filmek, melyek végén garantáltan leesik az állad Szereted a csavaros végű filmeket? Mutatunk tízet, melyek megnézése után biztosan meg fogsz lepődni.
Szerelem számkorlátok nélkül Az Egy őrült pillanat című film már látható a mozikban.
Ludas Matyi 66 éve verte el először Döbrögit színesben Az 1949-ben felvett első magyar színes film, a Ludas Matyi forgatása során számos nehézség adódott.
Narcos – 1. évad: Egy drogbáró felemelkedése és bukása "Inkább egy sír Kolumbiában, mint egy börtöncella az Egyesült Államokban" - Pablo Escobar