“Ezek a novellák az életről szólnak” – bajai író mutatkozik be

Kárpáti Jonatánt 2014-ben ismertem meg, a Bajai Fiatalok Színházának egyik új társulati tagjaként. Először a Holt költők társasága című színdarabban álltunk közösen színpadra, majd ezt követően a József és a színes szélesvásznú álomkabát című musicalben dolgozhattunk együtt. A színészkedés idén is helyet kap az életében, az Egy asszony illata című darabban Mr. Willis-ként tűnik majd fel a színen. A világot jelentő deszkák mellett viszont egy sokkal nagyobb szenvedélye is van: az írás.

 

Első novelláskötete, mely a Perspektívák címet viseli, 2015 karácsonyán jelent meg. A könyv bemutatóestje január 15-én, este 6 órakor, az Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központban kerül megrendezésre. Az eseményen a Bajai Fiatalok Színházának tagjai olvasnak fel a kötetből, illetve zenés produkciókkal tarkítják az estét, az íróval Pethő Attila beszélget. Jómagam is olvastam a novellákat, és érdekelt, mi zajlik egy író gondolataiban első megjelent könyve bemutatója előtt.

 

Egy faipari vállalkozásban dolgozol, ami nem éppen az írás rokonszakmája. Hogyan lettél mégis író?

Elég régóta írok saját magamnak, még gyerekkoromban kezdődött. Összesen 13 kötetnyi naplót írtam meg, ami fiúként elég furcsa. Emellett nagyon sokat olvastam, mivel nem volt televíziónk, ez volt a szórakozásom. Bármit elolvastam, ami a kezembe került, teljesen mindegy volt, hogy miről szólt. Az iskolában is kedvemet leltem az irodalom órákban, a fogalmazásokra – a külalak kivételével – mindig ötöst kaptam.

 

Felnőttként mindig akkor írtam, amikor valami történt velem. Különböző alkalmak voltak ezek, például egy temetés, ami eléggé megadja az alaphangot az alkotáshoz. Ezeket később megmutattam a feleségemnek és egy-két barátomnak. Van egy barátom, akinek nagy mértékben adok a véleményére, ő kérdezett rá évekkel ezelőtt, miután elolvasta egy írásomat, hogy miért nem publikálok. Akkor már motoszkált bennem, hogy szeretnék ezzel komolyabban is foglalkozni, de eltelt pár év, mire odáig jutottam, hogy írok egy könyvet.

Kárpáti Jonatán

Kárpáti Jonatán

Mennyi időt szabtál ki magadnak a kötet megírásához?

Az előbb említett barátommal egyszer leültünk pipázni, és elhatároztuk, hogy következő év karácsonyára írunk egy-egy könyvet. Ez 2014 októberében volt. Érdekes volt a folyamat, mert amikor kitaláltuk, akkor 5-6 írás volt, amire azt tudtam mondani, hogy belerakom a könyvbe. Emellett tudtam, hogy van egy jó évem megírni. Kíváncsi voltam, milyen az, amikor “muszáj” írni, mi van, ha nem lesz már kedvem hozzá. Nagyon örültem, amikor rájöttem, hogy “muszájból” is szívesen írok. Kicsit vékonyabb lett a kötet, mint terveztem, de kész lett.

 

Honnan ered a könyv címe?

A kötet elején van egy hasonló című írás, ami valójában egy nagyon érdekes darab. Úgy született, hogy sétáltam az utcán, néztem a házakat, az embereket, a tárgyakat, és azon gondolkoztam, milyen fura ez az egész: minden folyamatosan változik, a látszólag mozdulatlan dolgok egyszer csak megmozdulnak, és mindig más-más arcukat mutatják. Hazaértem, és leírtam ezt a címadó novellát. Azért kapta a kötet is ezt a címet, mert ezek nem összefüggő történetek, mindegyik egy másmilyen nézőpontból mutat be egy embert, egy hangulatot.

 

Milyen visszajelzéseket kaptál eddig?

Legelőször a barátaim, az ismerőseim kapták kézbe a könyvet, és mivel ők elfogultak, egybehangzó pozitív véleményt alkottak, nem kritizálták. Van egy kedves építész hölgy, akivel sokszor dolgozom együtt, ő rendkívül kritikus, de egyébként szeretem. Neki a lelkére kötöttem, hogy a könyvre is olyan kritikát adjon, amit a munka során szokott. Meg is írta nekem később, hogy 2 nagyon tetszett neki, 2 kifejezetten nem, és azt is, hogy amikor a 2 számára kevésbé kedves novellát elolvasta, félre is akarta tenni a könyvet. Ez nekem nagyon sokat jelentett.

Tudni kell rólam, hogy nagyon szeretem Tóth Krisztinát. Amikor az egyik fiammal elmentünk a könyvtárba, az ott dolgozók rákérdeztek, hogy mégis milyen a kötet, mihez tudnám hasonlítani. Azt feleltem, semmihez, talán egy kicsit “tóthkrisztinás”, de természetesen ezt csak nagyon félve mondom. Miután az egyik könyvtáros hölgy elolvasta, ő annyit mondott: “Nem egy Tóth Krisztina, de nem rossz.” Ez szerintem egy tök jó kritika egy olyasvalakitől, aki ért hozzá.

 

A könyvet olvasva rá kellett döbbennem, hogy a novelláid nagy része szomorú. Miért van ez?

Ezt már megkérdezte tőlem az a barátom is, akinek az inspirálására kezdtem írni. Azt feleltem, hogy azért, mert ezek a novellák az életről szólnak.

 

Ennyire szomorú volna az élet?

Az élet nem szép vagy csúnya, és nem vidám vagy szomorú. Hanem szép, csúnya, vidám és szomorú egyszerre. Próbáltam rámutatni mindegyik írásban, hogy mindig van valami pozitív, ami túlmutat ezen a néha szomorkás életen.





Rendhagyó bemutató a Bajai Fiatalok Színházában – HozzáTartozók Az új darab Lackfi János egyik novellájából ered, és valóban új irányokat mutat majd.
Legendás filmet visz színpadra a Bajai Fiatalok Színháza Lázasan folynak a próbák az izgalmasnak ígérkező új színdarabra. A részletekbe Ottmár Attila avatott be minket.
Baja tehetségei: Kunos Andrea – színész Kitartás, rengeteg munka és hosszú idő, ami Kunos Andreát a világot jelentő deszkákra juttatta.
Slam Poetry – Az utca költészete Több, mint húsz év kellett hozzá, hogy hazánkban is ismertté váljon. De mi is valójában a Slam Poetry?
Kulisszák mögött a Bajai Fiatalok Színházával (+ galéria) Pillants a függöny mögé: Így zajlik a főpróbahét egy színház társulatának életében.
A magyar kultúra tízparancsolata 1989 óta ezen a napon ünnepeljük hazánk kultúráját. Mi ezért vagyunk büszkék rá.
Baja tehetségei: Péter Barbara – énekesnő A mindig csinos és mosolygós bajai énekesnő karrierje szépen ível felfelé. Végre közelebbről is megismerkedtünk vele.
Kedvenc 2015-ös magyar klipjeink Nemcsak a magyar filmek érdemelnek több szót, a magyar klipek is. Ezek voltak a legmenőbbek tavaly.
Megkérdeztük: Mit gondol a Hosszú Katinka-botrányról? Nemzeti hős vagy követelőző sztársportoló? A vélemények megoszlanak.