Jövő idő: Mit eszünk majd 30 év múlva?

Étkezési szokásaink drasztikus változások előtt állnak. Már most sem csak a friss termőtalajból kinőtt ételek kerülnek a bendőnkbe. Tisztelet a kizárólag bioételeket  fogyasztó kivételeknek. Legtöbbünknek becsúszik azért egy-két gumicukor és zacskós leves is, ami nem sok tápanyagot tartalmaz. Már a 20. század elején megjelentek a mesterséges aromák és színezékek, főleg a nagyobb eladási hozam reményében. A 21. században viszont már sokkal komolyabb okok miatt fektetnek pénzt és energiát a mesterséges ételek előállítására, illetve sokkal komolyabb mélységekben gondolkodnak a mesterséges élelemtermelés terén.

 

A Föld népességszáma rohamosan növekszik. Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re megközelíti a 10 milliárdot. Ekkor már komoly élelmezés ellátási zavarok léphetnek fel, ha nem teszünk mielőbbi lépéseket. Persze a tudomány előállt már néhány alternatívával. Előzőleg már írtunk a génmódosított növényekről, na de mi lesz a hús- és a tejtermékekkel?

 

Nyomtatott élelmiszerek

A 3D nyomtatás a konyhaművészetet is forradalmasíthatja, de még a növekvő élelem szükségletre is megoldást jelenthet. A 3D ételnyomtató por állagú összetevőkből, víz és olaj hozzáadásával fogyasztható ételeket készít. Személyes igény szerint ki lehet egészíteni vitaminokkal, túlsúlyosok növelhetik a rosttartalmat, kisevők pedig emelhetik az energiatartalmat fehérje vagy zsír formájában. Ráadásul ezek a porok évekig is elállnak, így a szállítása is sokkal kisebb költségekkel járna. Konyhai hulladékot pedig csak a nyomtató cserélhető patronja jelent.

Nyomtatott szalonna

Nyomtatott szalonna

Algák

A tengeri moszatok nem érzékenyek a szennyezett talajra, nem igényelnek friss vizet, sem pedig tápozást, ennek ellenére rendkívül táplálóak. Magas a fehérje tartalmuk, számos vitamint, ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaznak.

 

Rovarok

A rovarevés elterjedt Afrikában és Ázsiában, de egyre inkább átveszik a nyugati táplálkozási szokásokat, és ez meg is látszik az egészségi állapotukon. Pedig a rovarok teljes-értékű tápláléknak számítanak. Gazdagok telítetlen zsírsavakban, vasban és cinkben.

Insects

 

Mesterséges tej

Német kutatók létrehozták a mesterséges tejet, még 2014-ben. Állagában és színében teljesen olyan, mint a tej, csak teljesen ízetlen. Fehérjében gazdag és rendkívül tápláló. A mesterséges tejet az erdei csillagfürt magvaiból állítják elő, ami egy elterjedt, igénytelen vadnövény. Leginkább a szántóföldek közti terület jelölésére használják, szóval a termelése nem okozhat gondot.

Erdei csillagfürt

Erdei csillagfürt

A mesterséges tej csökkenthetné a szarvasmarha tenyésztés mértékét, valamint hozzájárulhat a globális éhínség visszaszorítására, és a gyógyszeripar fejlődését is felgyorsíthatja. A német kutatókat a jövőkutatás egyik legrangosabb díjára is jelölték.

 

Labor marha

Holland kutatók már két évvel ezelőtt előálltak a mesterséges hússal. A szarvasmarha izomzatából kinyert őssejtből tenyésztették ki, laboratóriumban előállított zsír hozzáadásával született meg a végeredmény, ami a kóstolók szerint egészen élvezhető is. Sáfránnyal és céklával színezték, de az íze nem túl intenzív, az állaga pedig a kagylóéhoz hasonló. A folyamat egyébként hat hétig tart a lombiktól a hentespultig.

 mesterséges hús

Miért lenne ez jó nekünk?

A mesterséges hús egyik nagy előnye, hogy az összetétele igény szerint alakítható, ugyanis az őssejtből kifejleszthető zsír-, hám- és kötőszövet is az izomszövet mellett. Így fogyasztói igény szerint alakíható például a zsírtartalma, és a vásárló választhat, hogy teljesen sovány vagy éppen zsíros húst szeretne. Valamint optimalizálható az omega-3 és omega-6 zsírsavak aránya, illetve más tápanyag tartalom is.

 

Előreláthatóan sokkal biztonságosabb is lesz a mesterséges hús, mivel az előállítás steril körülmények között történik, és a hús minőségét nem veszélyeztetik más állatok fertőzésekkel.

 

Gazdasági és környezeti szempontból is megérné, ha beindulna a nagyüzemi gyártása, és az állatvédelem sem utolsó szempont. Gondoljunk csak bele, hogy egy szarvasmarha mennyi energiát használ el, mire a vásárlók elé kerül. Már a mostani igények szerint is rengeteg húsra van szükség. A szarvasmarhának legelni kell, szóval hatalmas legelők kellenek, ami egyes területeken az őserdők kiirtását eredményezi. Az ipari körülmények között tartott szarvasmarhák szén-dioxid kibocsátása az egyik legsúlyosabb környezetszennyezésnek minősül. Több szén-dioxidot termelnek, mint a világ összes közlekedési járműve, és az üvegházhatás 18%-át teszik ki.  Az állatok szállítása és a vágóhidak üzemeltetése is rengeteg energiával jár. Továbbá 15 gramm ehető állati fehérje előállításához 100 gramm növényi fehérjére van szükség.

 

Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor lehet, hogy nem is tűnik olyan gusztustalannak az a mesterséges hús.





Jövő idő: Mesterséges intelligencia Tudja mire vagy kíváncsi, tudja milyen autót szeretnél, tudja mit eszel vacsorára. És ez még csak a kezdet.
Biológiai gyógyszerek – Biotechnológia a gyógyszeriparban A tünetek kezelése helyett a fő problémát célozza meg a gyógyszeripar csúcsterméke.
Humai – Halhatatlanná válhat a tudatunk 2040-ben már visszahozhatja az embereket a halálból a mesterséges intelligencia.
Jövő idő: Bionika – tudományok találkozása A kutatók előtt új kapuk nyíltak meg, és fantasztikus eredményeket mutatnak a bionika területén.
Jövő idő: Lítium-levegős akkumulátor – ígéretes eredmények Olyan eredményeket sikerült elérni, amelyek nagy reményt keltenek a technológia megvalósulásához.
Jövő idő: Mágneses levitáció A levitáció rejtélye magyarázható. Már komoly lépéseket tettünk a lebegés elérése felé.
Jövő idő: Levegőből energia Nikola Tesla már rég megálmodta, de most végre mindenki számára elérhető lehet.
Jövő idő: Génmódosított növények Egyesek az emberiség jövőjét látják benne, mások veszélyt. A találgatások helyett hagyatkozzunk inkább a kutatásokra.
Polgári engedetlenségi akció volt Baján és Jánoshalmán is A Tanítanék Mozgalom tiltakozást hirdetett, hogy nyomatékosítsa az oktatással kapcsolatos problémákat.