Jövő idő: Mesterséges intelligencia

Rengeteg könyv, film és tudós foglalkozott már a mesterséges intelligencia témájával, és egyre több ember látja az emberiség jövőjét benne. De mielőtt elmerülnénk a tudományos fantazmagóriák világában, elengedhetetlen, hogy ehhez kapcsolódóan pár száraz tényt tisztázzunk.


A mesterséges intelligencia kutatása jelenleg két fő vonalra osztható, hagyományos MI-re és számítási intelligenciára. Az utóbbi ezek közül kezdetben táblázatokba raktározta az adatokat sablonszerűen, de ma már oly mértékben fejlődött, hogy működési struktúrája közelebb áll az emberi gondolkodáshoz. A hagyományos MI-t ezzel szemben a formalizmus és a statisztikai analízis jellemzi.

 

De mire is jó nekünk az MI?

 

Az egyik legkézenfekvőbb példa erre a Google keresőmotorja. Azonkívül, hogy hihetetlen mennyiségű információt tárol, ezeket az információkat és a felhasználói szokásokat is elemzi, és viselkedésmintákat készít. Már most igen fejlett, de elképzelhető, hogy nemsokára ott tart majd, hogy keresési szokásaink alapján a megfelelő időben szívgyógyszert fog ajánlani, vagy elküld egy rekreációs tréningre, ha úgy véli, hogy túl sok káros hatás ért minket.

 

A Facebook algoritmusaiban alkalmazott mesterséges intelligencia pedig arra is képes, hogy megállapítsa, hogy egy adott videón milyen sportág látható, bármelyikről is legyen szó. Ezzel a fejlesztéssel erősítik a Facebook-nak azt a képességét, hogy az üzenőfalunkon csak a számunkra valószínűsíthetően érdekes bejegyzéseket jelenítse meg.

 

A “Big Data”-nak köszönhetően pedig lehetséges a digitális információk szisztematikus feldolgozása másodpercek alatt. Lehetővé teszi minták elemzését és olyan modell létrehozását, ami előrevetíti, hogy milyen irányba alakul a piac, hogyan javíthatók a szolgáltatások, és mik a vásárlói igények.

 

Tulajdonképpen a gépek az embert a fárasztó és ismétlődő fizikai munkától kímélik meg, a mesterséges intelligencia segítségével pedig a fárasztó és ismétlődő logikai feladatoktól szabadulhatunk meg. Így az ember a lényegi problémákra koncentrálhat, illetve új innovációkon törheti a fejét, amelyek megvalósítása jelentősen felgyorsul.

A terminátor (1984)

A terminátor (1984)

A sci-fik viszont nem csak az emberiség fejlődésének szempontjából feszegetik ezt a témát. Általában érzelmileg próbálnak azonosulni az MI-vel, és emberi tulajdonságokkal ruházzák fel. A jelenlegi MI még nem tart ott, habár a biológia segítségével is fejlesztik, megpróbálják algoritmusok segítségével megfogalmazni azt, amit a természet megalkotott. A gépek még nem tartanak ott, hogy utánozni tudják az emberi kommunikációt. A fordító programok csak tükörfordításban képesek gondolkodni, valamint a gépek nem tudják hangsúlyozni a szavakat, és ezáltal megfelelően értelmezni őket.

 

Nagy áttörés volt a tavalyi évben, mikor megszületett az első olyan program, ami átment a Turing teszten. Vagyis a tesztelő szakemberek 33%-át meggyőzte arról, hogy emberrel kommunikálnak. Igaz, a kommunikáció chaten zajlott, és a tesztelők úgy tudták, hogy egy 13 éves idegen anyanyelvű fiúval beszélnek.

 

Mint sok más tudományos fejlesztésnél, így természetesen ennél is felvetődnek fontos kérdések: Szabad-e az embernek Istent játszani? Ez hosszútávon az emberiség hasznára válik-e vagy sem?

Ex Machina (2015)

Ex Machina (2015)

Az Ex Machina  című film (2015) szerint így születik meg a teljesen önállósult MI:

Minden mobilban elvileg van mikrofon, kamera és egy adatküldő rendszer, szóval fogtam a bolygó összes mikrofonját és kameráját, betápláltam mindet az adatbázisba és a Kék könyvön keresztül újraalkottam. Bumm! Hangok és kifejezések végtelen tárházát hoztam létre.

Ha ezen az elven valósulna meg, akkor az, hogy félnünk kell-e tőle, csupán az emberiség digitális lábnyomán  múlik. Egy biztos és elkerülhetetlen negatív vonzata lesz, mégpedig hogy rengeteg emberi erőforrás válik majd feleslegessé. A többi kérdésre csak a jövő tud választ adni, ha ki nem írtja magát az emberiség (klímaváltozás, háborúk) mielőtt leigázhatná a saját teremtménye.

 

A Future of Life Institute nemrég  7 millió dollárt osztott ki 37 kutatócsoportnak az MI veszélyeinek vizsgálatára. A projektben résztvevők közös célja, hogy a mesterséges intelligencia “jótékony és robusztus” maradjon.  





Humai – Halhatatlanná válhat a tudatunk 2040-ben már visszahozhatja az embereket a halálból a mesterséges intelligencia.
Biológiai gyógyszerek – Biotechnológia a gyógyszeriparban A tünetek kezelése helyett a fő problémát célozza meg a gyógyszeripar csúcsterméke.
Jövő idő: Bionika – tudományok találkozása A kutatók előtt új kapuk nyíltak meg, és fantasztikus eredményeket mutatnak a bionika területén.
Jövő idő: Lítium-levegős akkumulátor – ígéretes eredmények Olyan eredményeket sikerült elérni, amelyek nagy reményt keltenek a technológia megvalósulásához.
Jövő idő: Mágneses levitáció A levitáció rejtélye magyarázható. Már komoly lépéseket tettünk a lebegés elérése felé.
Jövő idő: Mit eszünk majd 30 év múlva? Tudósaink gondolnak a jövőre, és előálltak már néhány alternatívával, csak nem tudjuk, hogy jó e ez nekünk.
Jövő idő: Mi lesz, ha lecserélnek egy gépre? A gépek és robotok térhódítása már elkezdődött. A hatásuk egyre inkább érzékelhető lesz a munkaerőpiacon.
Egyre vonzóbb energiaforrás a Nap Környezetkímélő megoldásokban kell gondolkodnunk hosszútávon, és a napenergia bizonyul az egyik legjobb energiaforrásnak.
Baja tehetségei: Faldum Gábor – triatlon Hétéves kora óta sportol, három világkupa dobogós érme már az övé, de még nagyobb lehetőségek várnak rá.