Jövő idő: Génmódosított növények

Már évek óta folyik a vita a génmódosításról. Egyesek az emberiség jövőjét látják benne, mások veszélyt. Annak ellenére, hogy még nem tökéletesítették a technológiát, már sok helyen alkalmazzák.

 

De mi is az a génmódosítás?

 

Az élőlények sejtjeiben ugye a DNS az örökítő anyag, a DNS lánc bizonyos hosszúságú szakaszai pedig a gének. Génmódosítás során az adott szervezetbe egy másik élőlény bizonyos tulajdonságokat hordozó génjeit juttatják és működésre késztetik. Az így keletkezett élőlényt nevezzük génmódosított szervezetnek, azaz GM vagy GMO (Genetically Modified Organisms).

 

Valójában a hagyományos növénynemesítésnél is az a cél, hogy egyik növény kedvező tulajdonságát a másik is elsajátítsa, vagyis a génjeit manipulálják. Mivel több tízezer gén szabadon kombinálódik, nagyon hosszú folyamat a kívánt tulajdonság elérése. Géntechnológiával viszont célirányosan lehet a növény tulajdonságát manipulálni.

 

Növénytermesztés szempontjából a legtöbb gondot az éghajlat és a kártevők jelentik, ezért olyan haszonnövények előállításán dolgoznak, melyek ellenállóak ezekkel szemben. Javítható a növények szárazságtűrése, a kártevők nem jelentenek veszélyt a hozamra, ami 10-12%-kal magasabb, és még a vitamintartalmukat is szabályozni tudják.

  • Elsőként egy olyan kukoricafajta került forgalomba, ami egy talajlakó baktérium génjét hordozta és Bt-toxint termelt, így ellenállt a kukoricamolynak.
  • Előállítottak olyan burgonyát, amit nem támad a krumplibogár, mivel beleépítették a hóvirág egy génjét.
  • Létezik olyan repce, szója és gyapot, ami ellenáll a gyomirtóknak egy baktériumnak köszönhetően.
  • Készítettek olyan kukoricát, ami A és C vitamint, valamint folsavat is tartalmaz.
  • Az aranyrizs olyan GM rizs változat, ami A vitamint tartalmaz, így enyhíteni tudná a trópusi országok szegény lakosságának egészségügyi gondjait.
szojababfold

Szójabab föld

 

GM növények kockázatai

 

A kutatások szerint veszélyt jelenthetnek az egészségre és ökológiai kockázatuk is van egyelőre. Például:

  • A kukorica és a szója rovarüző méreg-előanyaga egyes kutatások szerint káros is lehet.
  • A felmérések szerint a GM szója elterjedésével megnőtt a szójaallergiások száma, valamint a termelők körében nőtt a pollenérzékenység.
  • Egész rovarfajok pusztulhatnak ki, kockáztatva ezzel a táplálékláncot.
  • Egyelőre veszélyt jelent, hogy kialakulhatnak a gyomirtókkal szemben teljesen ellenálló gyomnövények, bár ezek minden eddigi gyomirtóval szemben is kialakultak már. Amerikai kutatók most olyan GM növényt állítottak elő, ami csakis szintetikus aminosavak adagolása mellett tud növekedni, így kizárt, hogy a vadonban megéljen.
  • A szél által a pollen eljuthat a szomszédos, hagyományos termesztésű növényekre is, ami nagy gazdasági kárt okozna, főleg a biotermesztőknek.
  • Hiányoznak a tapasztalatok a totális herbicidek talajra és élővizekre gyakorolt hatásairól, bár ez ugyanígy igaz az összes többi növényvédőszerre is, amelyeknek semmi köze sincs a biotechnológiához.

 stopgmo

 

A legnagyobb GM növény termelő és fogyasztó természetesen az USA. Az EU tagállamok szabadon megtilthatják területükön a génmódosított növények termesztését. Magyarország a kezdetektől az egyik legnagyobb hangadó a GM növény mentes országok között. Magyarország csak akkor engedélyezi a termesztést, ha egy fajról bebizonyosodik, hogy ártalmatlan az egészségre és az ökológiai egyensúlyt sem borítja fel.

 

A GM növények egyelőre a tesztköreiket futják, de mint minden újdonságot valószínűleg ezt is lassan be fogja fogadni a köztudat. Gondoljunk csak bele, mekkora vitákat váltottak ki az eddigi óriási felfedezések is, és később mégis milyen nagymértékben formálták át az életünket. Valószínűleg a népességnövekedés és a globális változások meg fogják követelni a génmódosítás elterjedését.





Jövő idő: Teleportálás – már a küszöbén járunk Sok időt és pénzt lehetne vele spórolni, csak még nagyon sok pénz és idő mire elkészül.
Jövő idő: Lítium-levegős akkumulátor – ígéretes eredmények Olyan eredményeket sikerült elérni, amelyek nagy reményt keltenek a technológia megvalósulásához.
Jövő idő: Mesterséges intelligencia Tudja mire vagy kíváncsi, tudja milyen autót szeretnél, tudja mit eszel vacsorára. És ez még csak a kezdet.
Jövő idő: Mit eszünk majd 30 év múlva? Tudósaink gondolnak a jövőre, és előálltak már néhány alternatívával, csak nem tudjuk, hogy jó e ez nekünk.
Jövő idő: Okosház – otthonunk az elektronika bűvöletében Fizetnél okostükörért vagy WC papír kifogyás jelzőért? A jövő otthonában ez a dolog is alap lehet.
Jövő idő: Apró részecskék – óriási lehetőségek Nanorészecskék a napolajban, a monitorban, a falon, az agyban. A jövőben egyre sűrűbben fogunk találkozni velük.
Mi értelme volt átállítani az órát? A szervezetünkre és a pénztárcánkra is hatással van az óraátállítás. De mekkora az előnye a hátrányokhoz képest?
Hatásos ébresztés, hogy könnyebben ébredj Androidos ébresztő alkalmazásokat teszteltünk, hogy könnyebb legyen a reggel.
Élet szagok nélkül Becsüld meg a rossz szagokat is, sivár és veszélyes lenne nélkülük az élet.