Respect Nektek, külhoni Magyarok!

A trianoni békediktátumra emlékezünk ma országszerte. 1920. június 4-én írták alá azt a dokumentumot, mellyel az akkori Magyar Királyság területének és lakosságának mintegy 2/3-át elvesztette. A diktátum aláírása előtt 320.000 km2 területünkből és majdnem 21 milliós lakosságunkból 90 ezer km2 és 7 millió fő maradt. 

 

Gazdaságilag is tönkretettek minket: a korábbi Magyar Királyságból a termőföld 61,4%-a, a faállomány 88%-a, a vasúthálózat 62,2%-a, a kiépített utak 64,5%-a, a nyersvas 83,1%-a, az ipartelepek 55,7%-a, a hitel- és bankintézetek 67%-a került más országokhoz. (forrás: wikipédia) Aki életében játszott már ország-, birodalom-, vagy város építő játékkal, az tudja mit jelent, ha az ellen ilyen gazdasági erővel bíró területeket zsákmányol.  

 

A területeinket magkaparintó országok pedig, gyakorlatilag majdnem 100 éve tesznek meg mindent az ott élő magyarság elüldözése és átnevelése kapcsán.

Az elcsatolt területeken a mai napig is vernek és aláznak meg fiatalokat és időseket egyaránt, amiért magyar anyanyelvüket használják.

 

A cselekményeknek sokszor semmilyen jogi következménye nincs, ha éppen mégis bíróság elé állítanak valakit, általában a legenyhébb büntetéssel ússza meg az elkövető.  

 

Az emlékezés fontos. Nem a parádézó politikusok, vagy az elvárások miatt. Magunk és a gyermekeink miatt fontos, hogy ne engedjük feledésbe merülni az ország eme szörnyű tragédiáját.

Az okos ember a jövőbe tekint, és a múltból tanul.

 

Emlékezzünk, és fejezzük ki tiszteletünket az elcsatolt területen élőknek, akiknek minden nap meg kell küzdeni, hogy Magyarok maradjanak.  

 

 

Gyászba öltözött a föld,
Vérszínű lett minden zöld,
A fehér szín is elveszett,
A zászló lassan vörös lett…
Nézd, a keselyűk szállnak,
A megsebzett harcos a földre lehullt
– zakatol egyre benn –
A vesztünkre várnak,
Nem lesz bocsánat,
Míg kísért a múlt

 

Meggyötör, de meg nem tör,
Érzem azt, hogy egyszer felkel a Nap,
Messze száll, a vad madár,
Álmát megóvja minden rab

 

Vérbe mártott tollakkal,
Rontást ontó szavakkal,
Hazátlanok ünnepe,
Bosszúállók öröme
Nézd, az idegen célok,
Mocskos kis tervek, gondolatok
– zakatol egyre benn –
hogy nem hulltam térdre,
most erre a földre, csak megtűrt vagyok

 

Meggyötör, de meg nem tör,
Érzem azt, hogy egyszer felkel a Nap,
Messze száll, a vad madár,
Álmát megóvja minden rab
Ártatlanul, az átok csak hull,
Tudom, hogy a Bálvány éhes és vad,
Vesztünkre tör, a közöny is öl,
Nem bújhatsz el, ha áldozat vagy!

(Ossian: Trianon)





Vasárnapi kávézó: Tanuljuk meg használni a ködlámpát! Hatékonysága kérdéses, viszont kitűnően idegesíthető vele a többi autós. Emellett nagy előnye, hogy kikapcsolható.
Vasárnapi kávézó: A megvalósíthatatlan egészséges táplálkozás Jó lenne még látni a gyereket érettségizni? Leszoksz a cigiről, leteszed a töményet. Na, onnan jön az igazi szívás...
Vasárnapi kávézó: Miért nem jó az államnak a magyar? Az állami hivatalnokok, a rendőrség, a polgárőrség, mind Skodával jár. De miért nem magyart vesztek?
Vasárnapi kávézó: Nem szóltak? A háború már tart! Ez is a pénzről szól. Néhány érdekes körülmény, ami talán érthetőbbé teszi a párizsi mészárlást.
Vasárnapi kávézó: Még mindig csekktől csekkig élünk Vasárnapi gondolatok a polgárságról és az elcseszett 90-es évekről.
Vélemény: a fél világon átkóborlók Lassan a világ is elkezdi keresni: ki a felelős Európa legújabb megszállási kísérletéért. Addig is, nekünk itt vannak ők.
Vélemény: a bevándorlás lehet az Eu veszte Milyen a másnap mikor este összevissza ittad a különböző italokat? Na, a kultúrák keveredése is pont ilyen érzés lesz.
Telik az a nyamvadt idő – 30 éves a Flashdance című film "Wattafíling" Ismerős? Akkor Te is az a generáció vagy, aki imádta ezt a filmet. Gyere, időutazunk!
Ha nem osztottad volna, bölcs maradtál volna A mai kor cukrosbácsija nem nyalókát kínál, hanem megosztásra váró cukiságok fotója közé préselt agymosó féligazságokat.