Fel a csillagokba, az új otthon felé

Meddig van maradásunk e planétán? Meddig tűri még Földanya, hogy végeláthatatlanul, kizsigerelve pusztítjuk természetét? Sok tudósban és az átlagemberben is megfogalmazódott már e kérdések sorozata. Néhány hete a neves brit elméleti fizikus, Stephen Hawking szólalt fel e témában, aki szerint valószínű, hogy hamarosan el kell hagynunk otthonunkat.

Az embert vélhetőleg azóta foglalkoztatja az űrutazás gondolata, amióta értelem lakozik az elméjében. Felnézünk az égre, és azon töprengünk, hogy hol a helyünk az univerzumban, a csillagok között.  Kezdetben persze nem úgy gondoltak őseink erre az akkor még misztikumnak számító dologra, mint ahogyan azt manapság, a tudományos-fantasztikus filmek ábrázolják. Sőt valószínűleg hasonló megfogalmazásban törhetett utat a kérdés – hogy mik is azok a fénylő pöttyök az égbolton -, mint ahogyan azt Timon és Pumba az Oroszlánkirály című rajzfilmben öntötte szavakba: „Fényes bogarak, amik valahogy felragadtak arra a kékes-fekete izére”. Na jó, talán mégse, és szerencsére – ahogyan oly sok más a tudományban – ez sem ilyen egyszerű. 

stars-and-planets-photo-img355-JPG

“Mik azok a fénylő pöttyök”?

A csillagászat tudománya az ókorban csak a szabad szemmel látható égitestek vizsgálatára korlátozódott. Később a vallásban és a kereskedelmen belüli tájékozódásban is fontos szerepet játszottak a csillagok. Az a tézis, mely szerint a Föld a világ közepe, és körülötte forog minden más égitest (geocentrikus-világkép), közel kétezer évig tartotta magát. A középkor zavaros századaiban nem volt túl fejlett a csillagászat, majd a reneszánszban Kopernikusz írt először a Naprendszer heliocentrikus modelljéről. Munkáját Galilei – aki igazi úttörőként először használt távcsövet a csillagászati megfigyeléseihez – és Kepler is továbbfejlesztette. 

„A világ többet változott az elmúlt száz évben, mint bármely ezt megelőző évszázadban. Ez nem valamiféle új politikai vagy gazdasági tanok megjelenésére vezethető vissza, hanem arra az óriási műszaki fejlődésre, amelyet az alaptudományok eredményei tettek lehetővé”. – mondta Stephen Hawking, és milyen igaza van.

 

Gondoljunk csak arra, hogy kicsivel több, mint öt éven belül mesterséges égitestet, majd embert juttattunk az űrbe, vagy Neil Armstrong 1969-ben a Holdon elhangzott szállóigévé vált mondatára: „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”. Azóta leszálltunk a Marsra – persze csak űrszonda formájában -, a Voyager-1 elhagyta a Naprendszert, a 2020-as-2030-as években pedig létrejöhet a NASA által készülő első emberes Mars-expedíció.

Voyager-1 űrszonda

Voyager-1 űrszonda

Így tehát nem is kell annyira a távoli jövőbe tekintenünk, hogy megvalósuljon az oly sokak által megírt vagy megfilmesített történet, mely szerint az ember majd kinyújtóztatja végtagjait egy másik bolygón is, és hallgatva Stephen Hawking szavait ez talán szükségszerű is lehet a távolabbi jövőben.

Stephen Hawking

Stephen Hawking

A neves fizikus hologramként jelent meg a Sydney Operaházban, amit a cambridge-i irodájából sugároztak. Az előadás során elmondta, hogy az elkövetkező ezer évben ki kell költöznünk a világűrbe, különben ki fog halni az emberiség. Christopher Nolan 2014-es Interstellar (Csillagok között) című filmje pont ezt a témát ragadta meg, melyben az emberiségnek új otthont kellett keresnie, pazarló és pusztító életmódja miatt.

Interstellar (Csillagok között)

Interstellar (Csillagok között)

Azt nem tudni, hogy erre mikor kerül sor, de az tény, hogy előbb vagy utóbb – látván az emberiség önpusztító életformáját – szükségszerű lehet elgondolkodnunk Hawking szavain: „Inkább az égre kellene néznünk, felfele, nem pedig a lábunk elé”. Mert az biztos, hogy nem az aszteroidák Armageddonja jelenti ránk a legnagyobb veszélyt, hanem mi saját magunk. Persze, ha Hawking jóslatát nézzük, ezer év az hosszú idő, addig lefolyik még néhány liter víz a Dunán.





Felirat vs. szinkron A feliratos filmek nézése segíti a nyelvtanulást, és sokkalta élvezhetőbbé teszi az alkotást. Vélemény.
Mi lesz veled magyar válogatott? Sajnos elmaradt az ünneplés: nem jutottunk ki egyenes ágon az EB-re, pótselejtezőn viszont még kijuthatunk. Vélemény.
Egy hét, két jelentős felfedezéssel Az elmúlt héten két jelentős csillagászati felfedezéssel is gazdagodott az emberiség.
Terjednek a Facebookon a betegebbnél betegebb oldalak Mit szólnátok ahhoz, ha mindennap ugyanazt a cikket publikálnánk?
Megkérdeztük: hogyan vigyázol az egészségedre? Ma van az egészség világnapja. Egyre többen ismerik fel az egészséges életmód fontosságát, de mi a helyzet Baján?
Megkérdeztük: nálatok hogyan zajlik a locsolkodás? Lányok: elkezdtétek már készíteni a piros tojásokat? Fiúk: aztán egy lány se hervadjon el!
Elkezdődtek a munkálatok a Kiserdőben Épül a kalandpark a Kiserdőben, nyár elejére kész is lehet.
Soha rosszabb meccseket! Remek meccseken vagyunk túl. Lássuk, mi történt a keddi és szerdai játéknapokon.
Szarvas Panni akusztik a Galéria Art Caféban Nincs még programod péntek estére? Gyere el, ha szeretnél jó zenét hallani!