Százmillió áldozatért szól a harang!

„A jövendő nemzedékek előtt kötelességünk feljegyezni a 20. század bűneit és biztosítani,
hogy azok soha nem ismétlődhetnek”

kommunizmus_aldozatainak_emleknapja

 

Minden évben február 25-én tartjuk a kommunizmus áldozatainak emléknapját. 1947-ben ezen a napon hurcolták el a Kisgazdapárt antikommunista főtitkárát, Kovács Bélát a szovjet megszálló csapatok a Szovjetunióba, ahonnan csak 1955 őszén, rettenetes megpróbáltatások után térhetett haza. A szélsőbalos diktatúra hazánkban számtalan emberéletet követelt: 1947. és 1989 között annyi ártatlant csuktak le és tettek tönkre, hogy tulajdonképpen az év bármely napján emlékezhetnénk rájuk.

 

Kovács Béla

Kovács Béla

 Először 2001. február 25-én emlékeztek meg a kommunizmus áldozatairól az Országgyűlésben és a középiskolákban. Ezt követően minden évben tartottak emlékünnepségeket, figyelmeztetőként és emlékeztetőként a korszak történéseire és a tanulságok levonására, tudatosítva: szerte a világban nagyon sok ember halála szárad a kommunista pártok lelkén.

Kelet-Közép-Európában a rendszer áldozatainak száma eléri az egymilliót: ennyien vesztették életüket éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által. Jóval többre tehető azonban azoknak a száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, megbélyegeztek, kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől.

 

 

Ha összeadjuk a kommunista rendszer (szovjet, kínai, kelet-európai, észak-koreai, afganisztáni, kambodzsai és vietnámi) valamennyi áldozatának számát, akik kitelepítések, kivégzések, kényszermunka és éhínség következtében haltak meg, a végösszeg megközelíti a 100 milliót.

Február 25-i megemlékezéseken emléket állítunk mártírjainknak, de egyben figyelmeztetünk is: Soha többé nem engedhetjük meg  hogy a kommunizmus bármely alternatívája megzavarja a tisztességes emberek világát!

szata

 





Zeng a kórus: Bezzeg én a te korodban már… ,,Ezek a mai fiatalok, semmihez nem értenek, későn házasodnak, nem tudnak dolgozni!" Avagy ítélni könnyebb, mint érteni.
A mindent tudó mesterhármas : a fodrász, a körmös és a kozmetikus Azt mondják, hogy aki valamelyik szolgáltatást igénybe veszi, az a lelkét is ápolja. Utána jártunk a legendának!
Vasárnapi kávézó: Nem szóltak? A háború már tart! Ez is a pénzről szól. Néhány érdekes körülmény, ami talán érthetőbbé teszi a párizsi mészárlást.
Vélemény: a fél világon átkóborlók Lassan a világ is elkezdi keresni: ki a felelős Európa legújabb megszállási kísérletéért. Addig is, nekünk itt vannak ők.
Vélemény: a bevándorlás lehet az Eu veszte Milyen a másnap mikor este összevissza ittad a különböző italokat? Na, a kultúrák keveredése is pont ilyen érzés lesz.
Az én Sugovicám Ha tudnánk, hány szerelmet bír még el a Sugópart... szerintem bármennyit. Emlékek.
Telik az a nyamvadt idő – 30 éves a Flashdance című film "Wattafíling" Ismerős? Akkor Te is az a generáció vagy, aki imádta ezt a filmet. Gyere, időutazunk!
“Én kicsike vagyok…” – Gondolatok a Föld Napjára Hiába vagyok kicsi a Földhöz képest, mégis tudok tenni érte! Nem kell ehhez szuperhősnek lennem. Április 22. a Föld napja
Ha nem osztottad volna, bölcs maradtál volna A mai kor cukrosbácsija nem nyalókát kínál, hanem megosztásra váró cukiságok fotója közé préselt agymosó féligazságokat.