Egy teljes generáció külföldön. Van még remény?

Európában a XX. század második felében beköszöntött jólétnek lett egy nem várt mellékhatása. Ugyanis minél magasabb az életszínvonal egy adott országban, annál kevesebb gyermek születik. Az akkori döntéshozók rájöttek, hogy ha ez így folytatódik, lassan elfogynak az aktív munkavállalók, ami ugye kevesebb adót, és bizonytalan nyugdíjrendszert eredményez. Konkrétan nem lesz, aki a jóléti állam időseit eltartsa életük alkonyán.

 

Ekkor jött a remek ötlet, hogy bevándorlókkal pótolják a kiesett munkaerőt és adóbevételt. Akkor még senki nem gondolta, hogy ezzel az európai nemzetek saját sírjukat kezdték ásni.  

 

Történt ugyanis, hogy a jellemzően délről érkező bevándorlók készségesen kezdek özönleni a történelmi Európa területeire. Németországban például a török bevándorlók aránya a hivatalos statisztikák szerint is elérte a 20%-ot, ami ugye azt jelenti, hogy minden ötödik ember török vagy török szülők leszármazottja. Ha figyelembe vesszük, hogy a német vidék közössége kevésbé volt befogadó a bevándorlókkal szemben, látható, hogy a török nemzetiségűek a városokban koncentrálódnak, elérve a helyenkénti 40-50%-ot (!). De jelentős számú török kisebbség található Hollandiában, és más európai országokban is. 

 

A franciák a korábbi gyarmataikról bevándoroltakkal gondolták biztosítani gondtalan öreg napjaikat, amely – talán most már kijelenthetjük – szintén rossz ötletnek bizonyult.  

 

Összességében véve azonban elmondható, senki nem azt kapta, amit várt. Az “őslakosok” és a bevándorlók eltérő kulturális hátteréből adódó problémákra itt és most nem térek ki.  

 

Nálunk Magyarországon a folyamat első felénél tartunk, bár kétségtelen, hogy ez itt erőltetett menetben zajlik. Nálunk “még csak” a kivándorlás öltött hatalmas méreteket, a bevándorlók zöme még tranzit állomásnak tekinti az országot. A kevés gyermek születése, és egy teljes fiatal generáció kivándorlása viszont szörnyű szövetségben szívatja majd az itthon maradottakat. Ez a kivándorolt generáció, és az ő leszármazottaik 10-20 év múlva még a jelenleginél is jobban fognak hiányozni az ország költségvetésének.

 

De tényleg minden zöldebb külföldön? Valóban megéri külföldre költözni? 

 

Az senki számára nem új keletű, hogy az 1956-os politikai kivándorlási hullám után a 2000-es évektől kezdve egy gazdasági kivándorlásnak is szemtanúi lehettünk.    

 

A neten fellelhető videókból, amelyek külföldre szakadt magyar hazánkfiaival és lányaival készültek érdekes következtetések vonhatóak le.

London

 

Helyszíntől függetlenül, legyen az Dubai, London, Berlin vagy New York elmondható, hogy anyagilag megéri külföldön munkát vállalni, bár átlagosan nem annyival jobb, mint azt az utazók eleinte gondolták.

 

Szinte mindenki kiemeli a létbiztonságot, azt hogy a hónap végén még marad pénze. Nincs az a “most melyik csekket tudom befizetni” érzése az embernek, ami itthon. Anyagilag sokkal nagyobb nyugodtság van.

 

Azonban szinte mindenki cáfolta, azokat a városi legendákat, miszerint kint kolbászból van még a kerítés is, és mindenkinek alanyi jogon jár az autó-lakás-munka szentháromság.

Aki erre azonnal új böngésző ablakban a “london jobs” szóösszetételt kezdené bepötyögni a mi barátunkba, az várjon még egy kicsit. Ugyanis az anyagi biztonságról szóló beszámolók a cikk írásához megtekintett sok órányi videók egy részét teszik csak ki. A fennmaradó időben az interjú alanyok egészen másról beszéltek, és a képernyőt nézve senkiről sem lehetne megmintázni a mindent átható boldogság szobrát. 

 

Ugyanis a kint dolgozók érzik csak igazán azt, ami itthon nekik is természetes volt: a hazai közösség fontosságát. A külföldi munkavállalást tervezgetők, és mesés jólétről álmodozók most bizonyára hitetlenkedő vállrándítások közepette mormogják az orruk alá, hogy mit nekem a közösség, meg a honvágy, ha jó pénzt nyomnak a számlámra. Azonban a beszámolók szerint – és nem a hivatalos, intendánsfelippe által közvetített királyi álláspont szerint – ez igenis nagyon fontos szempont a kint élőknek. Nagyon úgy fest, hogy minket, magyarokat nemcsak az anyagi jólétünk érdekel, hanem számunkra különösen fontos a közösséghez tartozás, a családunkhoz, a hazánkhoz való kötődésünk is. Nagyon úgy fest, hogy honvággyal élni még relatíve anyagi biztonság mellett sem egyszerű.  

 

A kint élő magyarok keresik egymás társaságát, magyar közösségekbe járnak. Kereskedelmi egységek alakultak a hazai ízekkel való ellátásukra, hiszen számtalan dolog ismeretlen volt a fogadó országokban (piros arany, pick szalámi, stb.). Egyik legötletesebb a Lángos Truck New Yorkban. Ezek enyhítik ugyan a honvágyat, azonban a visszavágyódás sohasem tűnik el teljesen.

lángos truck

 

Talán ez a honvágy lehet az, ami megmenthet minket attól, hogy a nyugat európai államok – bevezetőben írt – sorsára jussunk. Mert arról a legtöbb interjú alany beszámolt, hogy haza jönne, ha itthon is meg tudná teremteni azt a létbiztonságot, amit kint.  

 

Egy bizonyos: a külföldön dolgozó magyarok hazahozatalával Magyarországnak még van esélye elkerülni azt, amit a nagy európai államoknak már aligha. A hazatéréshez azonban országunk vezetőinek – pártállástól függetlenül – még ki kell találnia valamit, mert itthon még mindig csekktől csekkig élünk.   

 





Vélemény: a fél világon átkóborlók Lassan a világ is elkezdi keresni: ki a felelős Európa legújabb megszállási kísérletéért. Addig is, nekünk itt vannak ők.
Vélemény: a bevándorlás lehet az Eu veszte Milyen a másnap mikor este összevissza ittad a különböző italokat? Na, a kultúrák keveredése is pont ilyen érzés lesz.
Vasárnapi kávézó: Nem szóltak? A háború már tart! Ez is a pénzről szól. Néhány érdekes körülmény, ami talán érthetőbbé teszi a párizsi mészárlást.
Utolsó éjjel a zöld határ lezárása előtt Ma éjféltől Magyarország lezárta a zöld határt. Az utolsó éjfélt Röszkén töltöttük.
Több mint 3000 migráns egy nap alatt (+galéria) Végeláthatatlan sorokban özönlenek a migránsok. A röszkei gyűjtőpont pedig keményebb hely mint vártuk.
Hatalmas migráns tömeggel birkóznak Röszkén Testközelből néztük meg a legnagyobb forgalmú befogó állomást, a röszkeit, ahol sok minden kiderül a bevándorlásról.
Telik az a nyamvadt idő – 30 éves a Flashdance című film "Wattafíling" Ismerős? Akkor Te is az a generáció vagy, aki imádta ezt a filmet. Gyere, időutazunk!
Ha nem osztottad volna, bölcs maradtál volna A mai kor cukrosbácsija nem nyalókát kínál, hanem megosztásra váró cukiságok fotója közé préselt agymosó féligazságokat.
Telik az idő: Nena 55 éves, de még mindig dögös 5 dolog, amit nem tudtál, a szülinapos német sztárról.